Kedves Kollégák!
A minap Józseffel gondolkoztunk, hogy tkp. az EOL hogyan és mióta is
számít "nyilvános magánlevéltár"-nak.
Ez talán amiatt vetődött fel, hogy adhatunk-ki tkp. tudományos
kutatáshoz ajánlást, azaz "tudományos intézet" vagyunk-e.
Ez tkp. két kérdés, és elég alapvető dolgokra uta, amikről nem is nagyon
szoktunk gondolkodni.
Amúgy az került szóba, hogy az 1995-ös levéltári törvény alkotta meg a
"nyilvános magánlevéltár" fogalmat, ahova az egyházi levéltárakat
sorolták. Bár az egyházi levéltárak talán szerettek volna egy külön
"egyházi levéltár" kategóriába kerülni, de ezt talán a jogalkotó az
egyház-állam szigorúbb (balliberális) megközelítése miatt mégsem tette
meg. Így aztán "nyilvános magánlevéltár" lettünk, ha tetszik, ha nem.
Kérdés, hogy konkrétan pl. mi, mint EOL, hogyan lettünk ezek, van-e
ennek nyoma: "Alapos volt a gyanú", hogy talán az 1970-ben
szaklevéltárként elismert, azaz államilag nyilvántartott egyházi
levéltárak kvázi automatikusan váltak "nyilvános magánlevéltárrá".
Találtam egy listát, számítógéppel készült - ki van nyomtatva, de az
interneten ma is elérhető - amely az államilag nyilvántartott levéltárak
között az egyházi levéltárakat is felsorolják: az evangélikus levéltárak
talán V.D... nyilvántartási sorszámot kaptak, más felekezet talán V.C...
vagy ilyesmit.
Most felhívtam Koltai András piarista levéltáros, MELTE elnököt, aki
állami levéltári kuratóriumban is bent ül. Ő olyasmit mondott, hogy az
utóbbi időben az MNL nem feltétlen fogadott el bárkitől tudományos
kutatás igazolást, mert pl. egy bármilyen egyesület saját alapszabálya
alapján "azt vallja", hogy ő tudományos intézet, akkor azt azért nem
feltétlen fogadják el... Szóval Schramek László pest megyei
levéltárigazgatóval egyeztetve Koltai A. arra jutott, hogy azok a
nyilvános magánlevéltárak, amelyet köziratot őriznek, pl. a mi fasori
gimnáziumi irataink, osztálykönyveink is ilyenek. Akkor a köziratot őrző
intézményekre vonatkozó törvényi kitételre hivatkozva, jogosan nevezzük
magunkat "tudományos intézetnek". Viszont erről a tudományos ajánlás
kiadásakor egy külön papírt, nyilatkozatot kell kiállítani.
Amúgy András úgy tudja, hogy 1995-ben Lakos János, mint levéltári
főszakfelügyelő vette fel a szaklevéltárként már nyilvántartott egyházi
levéltárakat a nyilvános magánlevéltári listára. Erről talán egy
hivatalos iratot is küldhettek a levéltárnak (fenntartónak?). Úgyhogy
nagyjából azt erősítette meg, amit mi is gondoltunk erről.
Érdekességként megemlítette, hogy a katolikus levéltárak kikérték akkor
egy bizonyos egyházjogász, Erdő Péternek hívják véleményét, a "nyilvános
magánlevéltár" témáról, aki úgy nyilatkozott volna, hogy nem érdemes,
vagy nem ajánlja ezt... de aztán ez talán nem olyan sokat számított
mégsem...
Amúgy arra rákérdeztem, hogy a törvény alapján állítólag az MNL (akkor
még országos levéltár) vezeti a nyilvántartott levéltárak listáját. Ezt
András helybenhagyta, de nem tartja ellentmondásnak avval a vélelemmel,
hogy a levéltári szakfelügyelet is nyilvántartja (már csak azért is,
hogy tudja egyáltalán, kit kell neki szakfelügyelnie). Az állami
levéltári kuratóriumnak pedig azért fontos, hogy tudják, kik a nyilvános
magánlevéltárak, kik jogosultak ilyen címen állami támogatásra. András
olyasmit mondott, hogy ezt a kuratóriumi tagok, így ő tudja, így
történik a támogatás jóváhagyása...
Üdv Miklós