Kedves Kollégák!
A minap Józseffel gondolkoztunk, hogy tkp. az EOL hogyan és mióta is számít "nyilvános magánlevéltár"-nak. Ez talán amiatt vetődött fel, hogy adhatunk-ki tkp. tudományos kutatáshoz ajánlást, azaz "tudományos intézet" vagyunk-e. Ez tkp. két kérdés, és elég alapvető dolgokra uta, amikről nem is nagyon szoktunk gondolkodni.
Amúgy az került szóba, hogy az 1995-ös levéltári törvény alkotta meg a "nyilvános magánlevéltár" fogalmat, ahova az egyházi levéltárakat sorolták. Bár az egyházi levéltárak talán szerettek volna egy külön "egyházi levéltár" kategóriába kerülni, de ezt talán a jogalkotó az egyház-állam szigorúbb (balliberális) megközelítése miatt mégsem tette meg. Így aztán "nyilvános magánlevéltár" lettünk, ha tetszik, ha nem. Kérdés, hogy konkrétan pl. mi, mint EOL, hogyan lettünk ezek, van-e ennek nyoma: "Alapos volt a gyanú", hogy talán az 1970-ben szaklevéltárként elismert, azaz államilag nyilvántartott egyházi levéltárak kvázi automatikusan váltak "nyilvános magánlevéltárrá". Találtam egy listát, számítógéppel készült - ki van nyomtatva, de az interneten ma is elérhető - amely az államilag nyilvántartott levéltárak között az egyházi levéltárakat is felsorolják: az evangélikus levéltárak talán V.D... nyilvántartási sorszámot kaptak, más felekezet talán V.C... vagy ilyesmit.
Most felhívtam Koltai András piarista levéltáros, MELTE elnököt, aki állami levéltári kuratóriumban is bent ül. Ő olyasmit mondott, hogy az utóbbi időben az MNL nem feltétlen fogadott el bárkitől tudományos kutatás igazolást, mert pl. egy bármilyen egyesület saját alapszabálya alapján "azt vallja", hogy ő tudományos intézet, akkor azt azért nem feltétlen fogadják el... Szóval Schramek László pest megyei levéltárigazgatóval egyeztetve Koltai A. arra jutott, hogy azok a nyilvános magánlevéltárak, amelyet köziratot őriznek, pl. a mi fasori gimnáziumi irataink, osztálykönyveink is ilyenek. Akkor a köziratot őrző intézményekre vonatkozó törvényi kitételre hivatkozva, jogosan nevezzük magunkat "tudományos intézetnek". Viszont erről a tudományos ajánlás kiadásakor egy külön papírt, nyilatkozatot kell kiállítani.
Amúgy András úgy tudja, hogy 1995-ben Lakos János, mint levéltári főszakfelügyelő vette fel a szaklevéltárként már nyilvántartott egyházi levéltárakat a nyilvános magánlevéltári listára. Erről talán egy hivatalos iratot is küldhettek a levéltárnak (fenntartónak?). Úgyhogy nagyjából azt erősítette meg, amit mi is gondoltunk erről. Érdekességként megemlítette, hogy a katolikus levéltárak kikérték akkor egy bizonyos egyházjogász, Erdő Péternek hívják véleményét, a "nyilvános magánlevéltár" témáról, aki úgy nyilatkozott volna, hogy nem érdemes, vagy nem ajánlja ezt... de aztán ez talán nem olyan sokat számított mégsem... Amúgy arra rákérdeztem, hogy a törvény alapján állítólag az MNL (akkor még országos levéltár) vezeti a nyilvántartott levéltárak listáját. Ezt András helybenhagyta, de nem tartja ellentmondásnak avval a vélelemmel, hogy a levéltári szakfelügyelet is nyilvántartja (már csak azért is, hogy tudja egyáltalán, kit kell neki szakfelügyelnie). Az állami levéltári kuratóriumnak pedig azért fontos, hogy tudják, kik a nyilvános magánlevéltárak, kik jogosultak ilyen címen állami támogatásra. András olyasmit mondott, hogy ezt a kuratóriumi tagok, így ő tudja, így történik a támogatás jóváhagyása...
Üdv Miklós