Kedves Nándor!

Köszönöm levelét.
Dec.14-i telefonos beszélgetésünk alkalmával említett olyat, hogy a 18.szd. közepén Ausztriából telepítettek embereket Misérdre. Ennek nyoma a következő feljegyzésben csak egyszer van, mikor Tirolból katolikusok települését írják. De persze közelebbről és alaposabban kellene ismerni Misérd történetét, az evangélikus ésa katolikus lakosságét is, hogy ebben jobban lássunk.

1./ Misérd, szlov. Nové Kosariska. Misérd község ma talán Dénesdhez (azaz Dunajská Luznához) tartozik közigazgatásilag.
Fényes Elek 1851-es könyve Misérdet mint Pozsony megyei német falut említi 185 katolikus és 498 evangélikus lakossal.

A szlovákiai anyakönyvi jegyzék szerint valóban evang. anyakönyveit 1811-től vezetik, a pozsonyi központi/országos levéltárban tárolják az eredetit, de a Familysearch-ön elérhető interneten is (ahogy meg is találta).

2./ Martin Kovác email-címe: archiv@ecav.sk
Ő szlovák evangélikus központi levéltár vezetője, Pozsonyban (Ústredný archív Evanjelickej cirkvi augsburského vyznania na Slovensku). Interneten a kontakt-adatok:

https://www.ecav.sk/ustredny-archiv/kontakty

Angolul kéne neki írni inkább.

Telefonon említetem, hogy Martin Kovácnak 2019-ben megjelent egy könyve a Pozsony megyei evangélikus egyházmegyéről: "Príbeh Lutherovej reformácie na území Bratislavskej stolice. Dejiny bratislavskych seniorátov"/A lutheri reformáció története Pozsony vármegyében. A pozsonyi evang. egyházmegye története/, Bratislava 2019, 623 l. Itt az Üllői út 24-ben van egy példány.
Ez a kötet a Pozsony megyei evang. gyülekezetek kezdeteinél a 36.l.-in említi pl. Misérdet (Mischdorf).
A 37.l. 61.lábj. utal a somorjai evang. gyülekezet története munkára: "Bándy, Juraj: Dejiny Evanjelického augsb.vyzn. cirk.zboru v Samoríne, a Komensky egyetemen diplomamunka 2006". Ez tehát szlovákul van, és kéziratban maradt, de Bándy György teol.tanár (talán már nyugdíjas), tudhat magyarul...

A 61.l-on Pozsony megye térképén feltüntetik az evang. gyülekezeteket. A 305.l.-on a 19.szd. 2.felében a Pozsony megyei evang. gyülekezeteket ábrázolják térképen, Mischdorf is szerepel.

3./ A misérdi (Mischdorf) gyülekezetre az 1900-as évek elejéről fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyv, interneten elérhető. 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Dunaninneni_94_1901_1904_Pozsony_megyei_egyhazmegye/?query=Mis%C3%A9rd&pg=148&layout=s
Német nyelvű, Baltik Frigyes dunáninneni püspök látogatott oda. 1901.ápr.26. Érdekes, hogy a Misérd mellett a szomszéd község, Torcs neve is szerepel. A jegyzőkönyvet írta Schleiffer K. helyi (misérdi) lelkész.

Gyülekezet kezdeteire tekint vissza: nem tudni, hogy a reformáció mikor terjedt el, de a 17.szd. elején már létezett Misérden evangélikus gyülekezet: erre egy 1613-as egyházlátogatási jegyzőkönyv utal, erre pedig egy jóval későbbi: az 1837-es, visszautalva az 1803-asra. Neve a szomszéd faluval együtt: Misérd-Torcs / Mischdorf-Tatschendorf volt. I.Lipót idején tehát már volt gyülekezet, temploma is volt. A somorjai evang. egyházi könyvek/iratok 1657-ben említenek misérdi lelkészt (Michael Bayer), 1659-60-ból pedig Johann Gebhardt. Ezután a somorjai lelkészek gondozták Misérdet. A Rákóczi-szabadságharc alatt rövid időre visszaállt az evangélikus vallásgyakorlat: 1701-03, 1704-ből ismert két evang. lelkésznév Misérdről. Rövid ideig a kat.plébános látta el a szolgálatot, majd a somorjai evang. lelkész, 1708-1710-ig megint volt Misérdnek saját evang. lelkésze /a háttérben talán a gyorsan változó hadihelyzet állt: mikor a kurucok voltak, az evangélikusok újraszerveződtek, mikor a labancok, a katolikusok...
1710-1781-ig nem működött evang. gyülekezet Misérden. 1781-től Somorjához tartozik, mint iskolával rendelkező leánygyülekezet. 1811-től saját lelkész engedélyezését kérvényezték a misérdiek. Tanítójukat, Johann Duk-ot, aki Szepesremetéről származott választották lelkészüknek, gyülekezeti felügyelő pedig Johann von Tuczentaller lett (aki az egyházmegye felügyelője is volt). 1813-ban engedélyt kaptak templomépítésre, 1814-ben szentelték fel a templomot.

4./ Schleiffer K. lelkész nevéhez kapcsolódik egy másik érdekes dokumentum, amely a mi levéltárunkban van, jelzete: EOL AGE V.113.
Sch.K: lelkész 1911.febr.7-én küldte be a mi levéltárunknak a misérdi gyülekezeti anyakönyvet 1701-1710 között. Az interneten is elérhető:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EOL_AGE_05_113_Miserd/?pg=0&layout=s

Ezek szerint már e korai időben is voltak ott evangélikusok, a Rákóczi-korban. Lehet, hogy ezt követően az ellenreformáció megszüntette a gyülekezetet, amely a türelmi rendelet után (1781) egy idővel újraindult...

Schleiffer lelkész 1911-ben a beküldéssel együtt egy levelet is mellékelt, amelyben röviden szól Misérd és a gyülekezet történeti adatairól. Interneten olvasható:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EOL_AGE_05_113_Miserd/?pg=64&layout=s

Pl. a nevet Mizsérdnek is írja. Régi német településnek írja, még a 13.szd-ban keletkezhetett. Mezőváros is lehetett: Markt elnevezéssel. Deutsch Mischdorf-nak is nevezik. A Misérd körüli falvakban is németek lakhattak: Torcs, Dénesd, Csölle. Ezek a falvak Somorja és Pozsony közt félúton fekszenek, a csallóköz északi részén.
E német falvak, így Misérd is a 16-17.szd-ban részben/egészben? a reformáció követőivé válhattak. Az ellenreformáció idején az evangélikusok által használt volt katolikus templomokat elvették az evangélikusoktól. A Misérd környéki falvakat visszatérítették a katolikus egyházba, de Misérdnek több földesura lévén, ez nem valósult meg teljesen. A környéken Somorjá és Pozsonyban maradtak meg evangélikusok.
A misérdi evangélikusokat 1710-ben kiűzték Misérdről, e régi anyakönyvet a tanító magával vitte Pozsonyba, ott a líceum őrizte 1840-ig, akkor került vissza Misérdre. Érdekes módon azt írja, hogy az 1701-től írt misérdi anyaköyvet a katolikus plébános vezette?!, a lakosok ragaszkodtak evangélikus vallásukhoz a nehéz idők ellenére is. Misérden 1707-től már a somorjai evangélikus lelkész szolgált, és tanító is működött Misérden. 1710-ben aztán befejeződött az evangélikus vallásgyakorlat Misérden (talán ebben a nehéz időben is valamiképp Somorjához tartoztak??, de leginkább a helyi katol. plébános alá, s maximum titkokban maradhattak evangélikusok).
Se templomuk, se iskolájuk nem maradt a misérdieknek. Egészen a türelmi rendeletig, mikor tanítót hívtak, iskolát építettek 1792-ben, majd 1811-től lelkészt is alkalmaztak (ekkortól indította el az újabb anyakönyvet). Templomot 1813-14-ben építettek.

Schleiffer azt írja, hogy a Misérd-Torcsi evangélikusok a régi német telepesek utódai lehetnek. Az 1703-1713-ig itt dühöngő pestis ellenére új telepesek nem voltak szükségesek. A közeli Dénesd és csölle katolikusokká lettek: "A pestis után Tirolból jöttek Hofer és Nagl és más nevű r.k. /katolikus/ családok."
Itt tehát előfordul a 18.szd-i ausztriai/tiroli telepesek érkezése, de ebben az összefüggésben...

Üdvözlettel, Czenthe Miklós
Evangélikus Országos Levéltár, 1085 Budapest, Üllői út 24. M: 20 99 10 064.

2024. 12. 14. 10:51 keltezéssel, Nándor Scholtz írta:

Kedves Miklós!

Scholtz nándor vagyok, az iménti telefonbeszélgetésünkre hivatkozva küllöm Önnek ezt az e-mailt.

Misért anyakönyveit keresem 1811 előtt. 

Azt javasolta, hogy keressem fel a Szlovák Országos Levéltárat, ahol is Martin Kovács tudna esetleg segíteni az anyakönyvező plébániák felkutatásában.

Ha esetleg tudna számomra küldeni egy elérhetőséget Martin Kovácshoz, azt nagyon szépen megköszönöm. Olyan kérdésem lenne még Önhöz, hogy magyar nyelven lehet neki írni, vagy inkább angol nyelven vegyem fel vele a kapcsolatot?

Válaszát és segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!

Tisztelettel és köszönettel:

Scholtz Nándor

Vírusmentes.www.avast.com

_______________________________________________
Eoldolgozok mailing list -- eoldolgozok@lutheran.hu
To unsubscribe send an email to eoldolgozok-leave@lutheran.hu