Kedves Kollégák!
A minap Józseffel gondolkoztunk, hogy tkp. az EOL hogyan és mióta is számít "nyilvános magánlevéltár"-nak. Ez talán amiatt vetődött fel, hogy adhatunk-ki tkp. tudományos kutatáshoz ajánlást, azaz "tudományos intézet" vagyunk-e. Ez tkp. két kérdés, és elég alapvető dolgokra uta, amikről nem is nagyon szoktunk gondolkodni.
Amúgy az került szóba, hogy az 1995-ös levéltári törvény alkotta meg a "nyilvános magánlevéltár" fogalmat, ahova az egyházi levéltárakat sorolták. Bár az egyházi levéltárak talán szerettek volna egy külön "egyházi levéltár" kategóriába kerülni, de ezt talán a jogalkotó az egyház-állam szigorúbb (balliberális) megközelítése miatt mégsem tette meg. Így aztán "nyilvános magánlevéltár" lettünk, ha tetszik, ha nem. Kérdés, hogy konkrétan pl. mi, mint EOL, hogyan lettünk ezek, van-e ennek nyoma: "Alapos volt a gyanú", hogy talán az 1970-ben szaklevéltárként elismert, azaz államilag nyilvántartott egyházi levéltárak kvázi automatikusan váltak "nyilvános magánlevéltárrá". Találtam egy listát, számítógéppel készült - ki van nyomtatva, de az interneten ma is elérhető - amely az államilag nyilvántartott levéltárak között az egyházi levéltárakat is felsorolják: az evangélikus levéltárak talán V.D... nyilvántartási sorszámot kaptak, más felekezet talán V.C... vagy ilyesmit.
Most felhívtam Koltai András piarista levéltáros, MELTE elnököt, aki állami levéltári kuratóriumban is bent ül. Ő olyasmit mondott, hogy az utóbbi időben az MNL nem feltétlen fogadott el bárkitől tudományos kutatás igazolást, mert pl. egy bármilyen egyesület saját alapszabálya alapján "azt vallja", hogy ő tudományos intézet, akkor azt azért nem feltétlen fogadják el... Szóval Schramek László pest megyei levéltárigazgatóval egyeztetve Koltai A. arra jutott, hogy azok a nyilvános magánlevéltárak, amelyet köziratot őriznek, pl. a mi fasori gimnáziumi irataink, osztálykönyveink is ilyenek. Akkor a köziratot őrző intézményekre vonatkozó törvényi kitételre hivatkozva, jogosan nevezzük magunkat "tudományos intézetnek". Viszont erről a tudományos ajánlás kiadásakor egy külön papírt, nyilatkozatot kell kiállítani.
Amúgy András úgy tudja, hogy 1995-ben Lakos János, mint levéltári főszakfelügyelő vette fel a szaklevéltárként már nyilvántartott egyházi levéltárakat a nyilvános magánlevéltári listára. Erről talán egy hivatalos iratot is küldhettek a levéltárnak (fenntartónak?). Úgyhogy nagyjából azt erősítette meg, amit mi is gondoltunk erről. Érdekességként megemlítette, hogy a katolikus levéltárak kikérték akkor egy bizonyos egyházjogász, Erdő Péternek hívják véleményét, a "nyilvános magánlevéltár" témáról, aki úgy nyilatkozott volna, hogy nem érdemes, vagy nem ajánlja ezt... de aztán ez talán nem olyan sokat számított mégsem... Amúgy arra rákérdeztem, hogy a törvény alapján állítólag az MNL (akkor még országos levéltár) vezeti a nyilvántartott levéltárak listáját. Ezt András helybenhagyta, de nem tartja ellentmondásnak avval a vélelemmel, hogy a levéltári szakfelügyelet is nyilvántartja (már csak azért is, hogy tudja egyáltalán, kit kell neki szakfelügyelnie). Az állami levéltári kuratóriumnak pedig azért fontos, hogy tudják, kik a nyilvános magánlevéltárak, kik jogosultak ilyen címen állami támogatásra. András olyasmit mondott, hogy ezt a kuratóriumi tagok, így ő tudja, így történik a támogatás jóváhagyása...
Üdv Miklós
Válaszok megjelenítése dátum szerint
Szia Miklós!
Nem olvastam utána, most nincs is időm végig gondolni, de ahhoz, hogy a nyilvános magánlevéltár jegyzékbe bekerüljön a folyamodó, mindenféle feltételnek meg kell / kellett felelni, kötelezettségeket teljesíteni. Ehhez pl. tudományos kutatást, stb. is kell végezni. Ráadásul közérdekű (kulturális örökség részét képező) értékeket őrző intézményként ez ugyancsak elvárás. Gezsékek írása, fondtörténet, a kutatás segítése, stb. ezt nem lehet tudományos kutatás nélkül elvégezni. Nem vethető ez össze szerintem a bármilyen egyesületek alapszabályával. Szóval azt gondolom, valahol itt kell keresni az indokot és a jogosultságot. De most rohannom kell, úgyhogy egyelőre ennyi.
ml
2025-01-21 15:10 időpontban Czenthe Miklós ezt írta:
Kedves Kollégák!
A minap Józseffel gondolkoztunk, hogy tkp. az EOL hogyan és mióta is számít "nyilvános magánlevéltár"-nak. Ez talán amiatt vetődött fel, hogy adhatunk-ki tkp. tudományos kutatáshoz ajánlást, azaz "tudományos intézet" vagyunk-e. Ez tkp. két kérdés, és elég alapvető dolgokra uta, amikről nem is nagyon szoktunk gondolkodni.
Amúgy az került szóba, hogy az 1995-ös levéltári törvény alkotta meg a "nyilvános magánlevéltár" fogalmat, ahova az egyházi levéltárakat sorolták. Bár az egyházi levéltárak talán szerettek volna egy külön "egyházi levéltár" kategóriába kerülni, de ezt talán a jogalkotó az egyház-állam szigorúbb (balliberális) megközelítése miatt mégsem tette meg. Így aztán "nyilvános magánlevéltár" lettünk, ha tetszik, ha nem. Kérdés, hogy konkrétan pl. mi, mint EOL, hogyan lettünk ezek, van-e ennek nyoma: "Alapos volt a gyanú", hogy talán az 1970-ben szaklevéltárként elismert, azaz államilag nyilvántartott egyházi levéltárak kvázi automatikusan váltak "nyilvános magánlevéltárrá". Találtam egy listát, számítógéppel készült - ki van nyomtatva, de az interneten ma is elérhető - amely az államilag nyilvántartott levéltárak között az egyházi levéltárakat is felsorolják: az evangélikus levéltárak talán V.D... nyilvántartási sorszámot kaptak, más felekezet talán V.C... vagy ilyesmit.
Most felhívtam Koltai András piarista levéltáros, MELTE elnököt, aki állami levéltári kuratóriumban is bent ül. Ő olyasmit mondott, hogy az utóbbi időben az MNL nem feltétlen fogadott el bárkitől tudományos kutatás igazolást, mert pl. egy bármilyen egyesület saját alapszabálya alapján "azt vallja", hogy ő tudományos intézet, akkor azt azért nem feltétlen fogadják el... Szóval Schramek László pest megyei levéltárigazgatóval egyeztetve Koltai A. arra jutott, hogy azok a nyilvános magánlevéltárak, amelyet köziratot őriznek, pl. a mi fasori gimnáziumi irataink, osztálykönyveink is ilyenek. Akkor a köziratot őrző intézményekre vonatkozó törvényi kitételre hivatkozva, jogosan nevezzük magunkat "tudományos intézetnek". Viszont erről a tudományos ajánlás kiadásakor egy külön papírt, nyilatkozatot kell kiállítani.
Amúgy András úgy tudja, hogy 1995-ben Lakos János, mint levéltári főszakfelügyelő vette fel a szaklevéltárként már nyilvántartott egyházi levéltárakat a nyilvános magánlevéltári listára. Erről talán egy hivatalos iratot is küldhettek a levéltárnak (fenntartónak?). Úgyhogy nagyjából azt erősítette meg, amit mi is gondoltunk erről. Érdekességként megemlítette, hogy a katolikus levéltárak kikérték akkor egy bizonyos egyházjogász, Erdő Péternek hívják véleményét, a "nyilvános magánlevéltár" témáról, aki úgy nyilatkozott volna, hogy nem érdemes, vagy nem ajánlja ezt... de aztán ez talán nem olyan sokat számított mégsem... Amúgy arra rákérdeztem, hogy a törvény alapján állítólag az MNL (akkor még országos levéltár) vezeti a nyilvántartott levéltárak listáját. Ezt András helybenhagyta, de nem tartja ellentmondásnak avval a vélelemmel, hogy a levéltári szakfelügyelet is nyilvántartja (már csak azért is, hogy tudja egyáltalán, kit kell neki szakfelügyelnie). Az állami levéltári kuratóriumnak pedig azért fontos, hogy tudják, kik a nyilvános magánlevéltárak, kik jogosultak ilyen címen állami támogatásra. András olyasmit mondott, hogy ezt a kuratóriumi tagok, így ő tudja, így történik a támogatás jóváhagyása...
Üdv Miklós
Eoldolgozok mailing list -- eoldolgozok@lutheran.hu To unsubscribe send an email to eoldolgozok-leave@lutheran.hu
Kedves Kollégák!
Igen érdekes és tanulságos diskurzus alakult ki a témáról.
Az előzményekről annyit érdemes tudnotok, hogy az ÁBTL (és vélhetően más "nagy" levéltárak is) idén minden kutatójától új támogatói állásfoglalást kér, amelyet új formanyomtatványon kell benyújtani. (lásd a csatolmányban),
Tényfeltáró kutatóként Lackner Palit tegnap azzal a kéréssel kerestem meg az Üllői úton, hogy állítsa ki részemre a kért állásfoglalást.
A támogatói 10. pontjának kitöltése - ti. az EOGY/EOL
tudományos tevékenység közfeladatként történő ellátásának jogalapja és annak igazolása
okozott ugyan némi fejtörést, de Botond és Józsi, illetve Benkő Ingrid (Országos Iroda, jogtanácsos) hathatós segítségével sikerült hamar megoldani a kérdést.
Ettől függetlenül is örülök, hogy ez az EOL identifikációját alapvetően érintő kérdés előkerült. Most legalább tisztábban látjuk, kik-mik vagyunk.
Miklós, köszönöm, hogy összegezted az információkat.
Üdv,
Kati
21.01.2025 16:31 időpontban lmatus ezt írta:
Szia Miklós!
Nem olvastam utána, most nincs is időm végig gondolni, de ahhoz, hogy a nyilvános magánlevéltár jegyzékbe bekerüljön a folyamodó, mindenféle feltételnek meg kell / kellett felelni, kötelezettségeket teljesíteni. Ehhez pl. tudományos kutatást, stb. is kell végezni. Ráadásul közérdekű (kulturális örökség részét képező) értékeket őrző intézményként ez ugyancsak elvárás. Gezsékek írása, fondtörténet, a kutatás segítése, stb. ezt nem lehet tudományos kutatás nélkül elvégezni. Nem vethető ez össze szerintem a bármilyen egyesületek alapszabályával. Szóval azt gondolom, valahol itt kell keresni az indokot és a jogosultságot. De most rohannom kell, úgyhogy egyelőre ennyi.
ml
2025-01-21 15:10 időpontban Czenthe Miklós ezt írta:
Kedves Kollégák!
A minap Józseffel gondolkoztunk, hogy tkp. az EOL hogyan és mióta is számít "nyilvános magánlevéltár"-nak. Ez talán amiatt vetődött fel, hogy adhatunk-ki tkp. tudományos kutatáshoz ajánlást, azaz "tudományos intézet" vagyunk-e. Ez tkp. két kérdés, és elég alapvető dolgokra uta, amikről nem is nagyon szoktunk gondolkodni.
Amúgy az került szóba, hogy az 1995-ös levéltári törvény alkotta meg a "nyilvános magánlevéltár" fogalmat, ahova az egyházi levéltárakat sorolták. Bár az egyházi levéltárak talán szerettek volna egy külön "egyházi levéltár" kategóriába kerülni, de ezt talán a jogalkotó az egyház-állam szigorúbb (balliberális) megközelítése miatt mégsem tette meg. Így aztán "nyilvános magánlevéltár" lettünk, ha tetszik, ha nem. Kérdés, hogy konkrétan pl. mi, mint EOL, hogyan lettünk ezek, van-e ennek nyoma: "Alapos volt a gyanú", hogy talán az 1970-ben szaklevéltárként elismert, azaz államilag nyilvántartott egyházi levéltárak kvázi automatikusan váltak "nyilvános magánlevéltárrá". Találtam egy listát, számítógéppel készült - ki van nyomtatva, de az interneten ma is elérhető - amely az államilag nyilvántartott levéltárak között az egyházi levéltárakat is felsorolják: az evangélikus levéltárak talán V.D... nyilvántartási sorszámot kaptak, más felekezet talán V.C... vagy ilyesmit.
Most felhívtam Koltai András piarista levéltáros, MELTE elnököt, aki állami levéltári kuratóriumban is bent ül. Ő olyasmit mondott, hogy az utóbbi időben az MNL nem feltétlen fogadott el bárkitől tudományos kutatás igazolást, mert pl. egy bármilyen egyesület saját alapszabálya alapján "azt vallja", hogy ő tudományos intézet, akkor azt azért nem feltétlen fogadják el... Szóval Schramek László pest megyei levéltárigazgatóval egyeztetve Koltai A. arra jutott, hogy azok a nyilvános magánlevéltárak, amelyet köziratot őriznek, pl. a mi fasori gimnáziumi irataink, osztálykönyveink is ilyenek. Akkor a köziratot őrző intézményekre vonatkozó törvényi kitételre hivatkozva, jogosan nevezzük magunkat "tudományos intézetnek". Viszont erről a tudományos ajánlás kiadásakor egy külön papírt, nyilatkozatot kell kiállítani.
Amúgy András úgy tudja, hogy 1995-ben Lakos János, mint levéltári főszakfelügyelő vette fel a szaklevéltárként már nyilvántartott egyházi levéltárakat a nyilvános magánlevéltári listára. Erről talán egy hivatalos iratot is küldhettek a levéltárnak (fenntartónak?). Úgyhogy nagyjából azt erősítette meg, amit mi is gondoltunk erről. Érdekességként megemlítette, hogy a katolikus levéltárak kikérték akkor egy bizonyos egyházjogász, Erdő Péternek hívják véleményét, a "nyilvános magánlevéltár" témáról, aki úgy nyilatkozott volna, hogy nem érdemes, vagy nem ajánlja ezt... de aztán ez talán nem olyan sokat számított mégsem... Amúgy arra rákérdeztem, hogy a törvény alapján állítólag az MNL (akkor még országos levéltár) vezeti a nyilvántartott levéltárak listáját. Ezt András helybenhagyta, de nem tartja ellentmondásnak avval a vélelemmel, hogy a levéltári szakfelügyelet is nyilvántartja (már csak azért is, hogy tudja egyáltalán, kit kell neki szakfelügyelnie). Az állami levéltári kuratóriumnak pedig azért fontos, hogy tudják, kik a nyilvános magánlevéltárak, kik jogosultak ilyen címen állami támogatásra. András olyasmit mondott, hogy ezt a kuratóriumi tagok, így ő tudja, így történik a támogatás jóváhagyása...
Üdv Miklós
Eoldolgozok mailing list -- eoldolgozok@lutheran.hu To unsubscribe send an email to eoldolgozok-leave@lutheran.hu
Eoldolgozok mailing list -- eoldolgozok@lutheran.hu To unsubscribe send an email to eoldolgozok-leave@lutheran.hu
--
-
Czenthe Miklós -
lmatus -
Mirák Katalin