Kedves testvérek!
Lent olvashatók válaszaim a kérdések első felére, az általános kérdésekre.
Nem azért írtam, mintha sok újdonsággal tudnék szolgálni a sok nálam
bölcsebb és idősebb presbiter testvérnek, hanem mert jó, ha további
gondolatokra, ötletekre, vagy akár határozott ellenvetésekre serkent
benneteket. Előrebocsátom, hogy az általános kérdések talán egy picit
túlságosan is általánosra sikerültek abban az értelemben, hogy mindegyik
kérdésre egyenként rengeteg dolgot lehet írni. Válaszaim tehát nem
teljesek, sokszor inkább egy prioritási lista első néhány elemének
tekinthetők. Tehát:
Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó közösségvezetőnek?
- Az egyik fontos dolognak tartom a világban egyre jobban elburjánzó
hiábavalóságok tartós elviselését. Olyasmikre gondolok, mint például
mindenféle pályázatok sokféle követelményének kielégítése, az olcsóvá vált
és így sokszor eltúlzott kommunikációban való helytállás, vagy akár az
interneten és a közösségi oldalakon való imázsépítés és imázsmenedzselés
hosszú éveken át. A „tartós elviselés”-en azt is értem, hogy ezeket
egyébként ne nagyon szeresse. Viszont:
- Szeressen prédikálni.
- A fenti két pontból egy fontos további követelmény is
körvonalazódik: hogy minél több nem neki való munkát át tudjon adni
olyanoknak, akik azt jól elvégzik helyette.
Mitől hiteles számodra egy lelkész?
- Talán kicsit furcsa lehet, de az ide kívánkozó rengeteg dolog közül
nekem első helyre a felkészültség került. Manapság divatos szó a
tudományköziség, de ez szerintem egyike a ritka kivételeknek amit lehet és
kell is megtölteni tartalommal: egy jó lelkésznek a lehető legtöbb
szomszédos területről (filozófia, pszichológia, mentálhigiénia,
szociológia) kell minél átfogóbb képpel rendelkeznie. Talán túlzónak
hangozhat, de egy ilyen lelkész bizonyos szempontból az állam és az egyház
szétválasztásának feloldhatatlannak tűnő ellentmondásait tudja személyében
meghaladni, egy ilyen felkészültségű lelki vezetőre pedig óriási igény van,
nemcsak keresztény körökben, hanem abban a keresőnek vagy el nem
kötelezettnek nevezhető hatalmas tömegben, aminek megszólításáról minden
keresztény nap mint nap álmodik. Bizonyíték erre a „Pál Feri-jelenség” is.
Mitől jó számodra egy prédikáció?
- Mivel a különböző tudományágak egyre több olyan területet derítenek
fel és tesznek ezzel evilágivá, amit régebben közvetlenül Istenhez
tartozónak véltek, szembe kell néznünk azzal, hogy a felfedezésekkel az
Istenképünk is egyre távolabbivá és absztraktabbá válik. Szerintem egy
korszerű prédikáció többek között azzal veszi ezt tudomásul, hogy időt és
akár külön gondolatmenetet szentel olyan problémáknak, amelyet ma már a
fent említett társtudományokhoz (filozófia, pszichológia, mentálhigiénia,
szociológia) tartozónak gondolunk. Mivel az átfogó kép miatt szükséges a
társtudományok beengedése a prédikációba, ez azzal is jár, hogy olyan
„klasszikus egyházi szakszavak” mint bűn, kegyelem, szeretet, Isten, Jézus
kevesebbszer szerepelnek. Szóval szerintem egy korszerű prédikációban az
említett szavaknak nem szerepel mindegyike ötvenszer, hanem akár csak az
egyik, akár csak egyetlen egyszer, az viszont egy jól megalapozott
gondolatmenet után telitalálatként hatva. Így mind az egyházi
szóhasználattól idegenkedő külsősök, mind pedig mi, az egyházi
szóhasználatban megfáradtak is részesülhetünk egy személyesebb Isten
jelenlétének élményéből.
Mik egy jó prédikációnak az előfeltételei? Hogyan tudnánk ebben a jelöltet
segíteni?
- Megfelelő képességű jelölt
- A felkészüléséhez szükséges anyagok beszerezhetősége
- Szabad idő
A szabad idő manapság egyre inkább védendő érték pont az első kérdésnél
említett hiábavalóságok miatt. Szerintem ebben nagyon kellene segítenünk a
meglévő lelkészeinket és a megválasztandót is, akár külön kidolgozott
védőmechanizmusokkal is.
Van-e olyan – a nagy parancsolatokon túlmenő – elv amit nagyon fontosnak
tartasz, hogy viszontlásd benne (pl. ökumené)?
- Az ökumenikus törekvések tiszteletét, és a szomszédos
gyülekezetekkel kialakult jó gyakorlatát nagyon fontosnak tartom.
- Még egy általános elv jutott eszembe: Az egész gyülekezetnek és
benne az új lelkésznek is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie olyan
területekre, ahol az állam látványosan alulteljesít: a lehető legtöbb
alkalmat meg kellene próbálni megragadni a múlttal való szembenézésre, a
(gazdasági) folyamatok átláthatóvá tételére, a nehezebb sorsú
gyülekezetekkel való szolidaritásra, stb.
Van-e valami olyan elv, amitől viszolyognál?
Sokféle izmus:
- Kreacionizmus
- Rasszizmus
- Kommunizmus
- Fasizmus
- Konzervativizmus
- Liberalizmus, és végül, mielőtt kifelejteném:
Ateizmus J
Üdvözlettel:
András