Remélem, mielőbb épségben, egészségben hazajuttok, ráadásul már itthon is nagy a hó, nagyon szép táj is vár Titeket!

Csak a lelkészválasztással kapcsolatban szeretném pár gondolatomat megírni. Szeretném az aggodalmadat enyhíteni, hiszen ugyanazt szeretnénk, és ugyanazért imádkozunk: hogy a lelkészválasztásba ne csússzon hiba, hogy az egész folyamat legitim, demokratikus legyen és hogy minél szélesebb alapokon nyugvó módon legyen a konkrét törvényes folyamat megalapozva, előkészítve ahhoz, hogy Budavárba -mindenki, vagy legalább a többség részéről alapvetően elfogadott lelkész kerüljön méltó utódotokként. Anno, amikor indult a munkacsoport munkája, ez teljesen nyíltan indult, én is a presbiteri ülésen értesültem, a lehetőségről, a feladatokról, s bárki, aki szeretett volna csatlakozni, nem csak az elején, de menet közben is csatlakozhatott, sőt, nemcsak presbiterek, hanem képviselőtestületi tagok részére is ez egy nyitott, önkéntes alapokon létrejött munkacsoport volt és maradt, aminek tagjai szabadidejük egy részét arra szánták, hogy gondolkozzanak a gyülekezet jelenéről és jövőjéről, és hogy az elkövetkezendő pár évre a lehető legdemokratikusabb, legbékésebb, legnyitottabb, legharmonikusabb, -és a Jóistent folyamatosan kérve- a legáldásosabb módon állítson lelkészjelölteket, akik közül a gyülekezet és a presbitérium fog véleményezni és választani egy új lelkészutódot. Az önkéntesen alakult munkacsoport tagjai lettek volna a legboldogabbak, ha az ÖSSZES presbiter veszi a fáradságot és rászánja idejét a folyamatban való részvételre. A munkacsoport „csak” előkészített az általa elképzelhető legkörültekintőbb módon. Minden összejövetelünket imádsággal kezdtük és imádsággal zártuk, kértük a Jóisten segítségét, iránymutatását, bölcsességét. A presbitérium mindig tájékoztatva volt a folyamat állásáról. Ebben a folyamatban igyekeztünk a lehető legtöbb szempontot tekintetbe venni, többek között például elsők között kikértük Zoli véleményét, az általa javasolt lelkészt is felkerestük, megkérdeztük; minden egyéb (gyülekezeti tag által felvetett), felmerülő lelkészjelöltet személyesen felkerestünk, hogy nyitott lenne-e a jelöltségre, hogy áll a jelöltséghez stb. Még olyan is bekerült a lelkészjelöltek közé, aki magától jelentkezett, mert szeretett volna részt venni ebben a folyamatban és nyíltan vállalta a megmérettetést. A folyamatban egyedül az elején törekedtünk leginkább a diszkrécióra, hiszen nem akartuk, hogy a lelkészjelölteket a saját gyülekezetükben bármilyen szempontból negatív megítélést kapjanak, kvázi nehogy úgy tűnjön, mintha nem szeretnék eléggé a gyülekezetüket attól, hogy felmerül bennük, hogy „otthagyják” őket. Ezen a „titkos” ponton átlendülve, teljesen nyílttá vált a folyamat, aminek számunkra leghitelesebb visszajelzése, hogy maguk a jelöltek is nagyon pozitívnak találták az egész lelkészválasztás folyamatát és elismerték, elfogadták azt. Nem kis munka és gondolkodás előzte meg, hogy milyen letisztult kérdőíveket állítsunk össze, osszunk ki, hogy azután a leghitelesebb értékelés születhessen. A több, mint 100 kitöltött kérdőív kiértékelése ugyancsak nagy feladat, egyáltalán nem titkos, bárki elolvashatja, mivel névtelen, így nem sértünk vele személyiségi jogokat. Ez az egyik legnehezebb feladat, azok szöveges részének összesítése, de semmiképp nem titkos. Ráadásul a folyamatban aktívan végig részt vett több gyülekezeti jogász is segítve evvel munkánkat, tehervállalásunk tisztaságát és jogszerűségét. A munka oroszlánrészét Orsi és Gábor vitte el, mi tagok, csak próbáltuk segíteni, támogatni munkájukat, de ami fontos, hogy a gondolkodás az végig egyenletesen közös volt. Amikor kialakult, hogy ki venne részt szívesen ebben a munkában, Orsi első emailjében elküldte nekünk az érvényben lévő „2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL” fejezeteit, amit mindvégig szem előtt tartottunk. Már induláskor sem volt egyszerű csak annak eldöntése sem, hogy pályázatkiírással vagy jelöltállítással történjen a lelkészválasztás, végül a jelöltállítás mellett döntöttünk, a már előbb említett diszkréció és békesség megtartása érdekében. A törvénykövetést mindvégig szem előtt tartottuk, s mivel csak most lépünk át az előkészítésből a hivatalosan is konkrétan szabályozott fázisba, amiből ránk a következőek érvényesek: „ VIII. fejezet Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján történő betöltése esetén 13. §22 (1) A lelkészjelölő bizottság a megalakulását követő 30 napon belül javaslatot tesz a presbitériumnak a meghívandó személy(ek)re. (2) A lelkészjelölő bizottság döntését követően a választást levezetni illetékes elnökségnek a törvényben meghatározott legrövidebb időn belül jelölő presbiteri ülést kell összehívni. (3) A presbitériumnak joga van a jelöltek elutasítására, és a lelkészjelölő bizottságot további jelöltek keresésére kérni. Amennyiben a lelkészjelölő bizottság javaslatát a presbitérium háromszor elutasítja, az egyházközség köteles pályázatot kiírni. (4) A jelölő presbiteri ülés legfeljebb három személyre tesz javaslatot. (5)23A jelölés folyamata legfeljebb a 11. § (1) bekezdésében szabályozott presbiteri üléstől számított 90 napig tarthat.” – így bízom benne magam is, hogy az Isten és az ember által írott törvényekhez hűségesen és méltó módon tudjuk befejezni ezt - a lassan egy éve tartó – sok munkával, gondolkodással, imádsággal megélt folyamatot. Most lép be hivatalosan is (-de még egyszer: eddig is bárki beléphetett volna a presbitériumból is-) az egész presbitérium (-ha akar, ha nem-) a folyamatba, az eddigi előkészítés döntést segítő hosszú folyamat volt „CSAK”.

Remélem, drága Imsi, hogy sikerült egy kicsit az aggodalmadat oszlatni, vagy legalább egy kicsi képet adni olyan szemszögből, hogy hogyan élte meg ezt egy presbiter a sok közül, aki örömmel és hittel vált anno részesévé ennek a folyamatnak, s amiben mindenki teljes jószándékát, jóakaratát, legjobb tudását tudta még csak felfedezni és megélni. Ma este a presbiteri gyűlésen is demokratikus módon -szerintem- szavazásra fog kerülni javaslatod, de fontos lesz, hogy aki például beleveti majd magát az értékelőlapokba, ne egy-kettő lap átfutása után alkosson döntő véleményt, hanem az összes kiértékelése, alapos átolvasása után. Aki dönt, az feladata mellett vagy ellen is dönt.

Tisztelt Presbitérium! Kedves Testvérek!

A Gospel Kórus máltai útjáról a müncheni hóhelyzet miatt csak 4 nap késéssel, csütörtök késő este érkezek haza, ezért így levélben szeretettel köszöntelek benneteket, s áldott gyűlést, s bölcs döntéseket kívánok. Hálás vagyok Mártinak, hogy november 30-tól egyedül állt helyt, s a lelkészi szolgálat mellett Ibolya (temetés miatti) és Ilike (betegség miatti) hiányát is pótolta.

A gyűlésen több döntésre is sor kerül majd.

Szeretettel emlékeztetem a testvéreket arra, hogy jó lenne elkerülni, hogy a lelkész választás folyamatába hiba csússzon. Abban látom a problémát, hogy az előkészítő csoport sem személyi összetételében, sem az elvégzendő feladataira nem kapott a teljes presbitériumtól legitimációt. Tehát sosem szavaztunk arról, hogy a hivatalos választási bizottság megalakulása előtt ki és milyen feltételekkel készítheti elő a választást. Mivel ennek a csoportnak a munkája számomra - mint akkori igazgató lelkész számára - nem ismert módon, titokban történt, akkor ezt nem tudtam szóvá tenni.

Két megoldást látok a hiba kiküszöbölésére: 1. Az értékelő lapok feldolgozása a presbitérium teljes nyilvánosságával történik. Ekkor megőrzi a presbitérium az autonóm voltát, és méltó helyet kap ebben a folyamatban. 2. A presbitérium dönt arról, hogy az eddigi munkacsoportot felhatalmazza a kiértékelő lapok eredményeinek a feldolgozására. Ebben az esetben a presbitérium egésze lemond arról, hogy a lelkészválasztás folyamataban, testületként részt vegyen.

Természetesen az alkalmilag formálódott csoport munkáját méltányolva, munkájukat köszönve kivánok ebben az ügyben is bölcs döntést!

Testvéri szeretettel: Imsi

Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie.

This message and any attachment are confidential and are legally privileged. It is intended solely for the use of the individual or entity to whom it is addressed and others authorised to receive it. If you are not the intended recipient, please telephone or email the sender and delete this message and any attachment from your system. Please note that any dissemination, distribution, copying or use of or reliance upon the information contained in and transmitted with this e-mail by or to anyone other than the recipient designated above by the sender is unauthorised and strictly prohibited.