Kedves Anikó és kedves Testvérek!
Megköszönöm Anikó tájékoztatását. Azt kérdezem, hogy milyen érvek és ellenérvek alapján született a korábbiak folyamán a zászlóval kapcsolatos vélemény. Ha ezt ismernénk, biztos tájékozottabbak lennénk. Azért is kérdezem, mert vannak olyan gyülekezetek, evangélikusok is, pl. a Deák téri, amely úgy döntött, hogy kiteszi a templomtérbe a zászlót. Biztos ők is valamilyen indokok, érvek alapján tették ezt.
Elképzelhető az, hogy valaki ezt nem tartja fontosnak. Az is, hogy nem tartja templomba valónak. Még az is, hogy ez nem olyan kérdés, amelyről érdemes lenne sokat vitatkozni, sok időt tölteni, hiszen a mi feladatunk nem elsősorban ez. Talán meg is osztja a közösséget, akkor ez nem jó.
Őszintén szólva, nekem az a véleményem e kérdésről, hogy ez egy szép gondolat, mely összeköt, amely gazdagít és amely hozzátesz a közösséghez egy fontos érzést. Aktuálisnak is tartom, hiszen szükség van felemelő jelképekre, a lélek emelésére és erősítésére, ebben a sokszor lealacsonyító, méltatlan világban. Hiszen sorsunkat, magyarságunkat is Istentől kaptuk, amit nehéznek találunk, azt viseljük, amire büszkék lehetünk, azt őrizzük. Szabadjon utalni éppen a 2004.dec.5-i népszavazás tanulságára és az azóta eltelt idő sok kérdésére és keserűségére. Olyan evangélikus közéleti ember szentelt e kérdésnek könyvet, mint Fasang Árpád (Egy népszavazás hordaléka. 2004.december 5. tanulságai, Új Ember Kiadó 2006).
Érdemesnek tartom ezt a kérdést a nyugodt, elfogulatlan vitára, hiszen sok minden van, ami mindannyiunkat foglalkoztat, aggaszt, jobb ezeket egymás elé vinni. Hiszem, hogy lehet ezt keresztyén módon. Egymás véleményének a megismerésével talán gazdagodhatunk is.
Üdvözlettel Czenthe Miklós
----- Original Message ----- From: "Sólyom Anikó" Aniko.Solyom@lutheran.hu To: "Czenthe" czenthe@t-online.hu Cc: fraternet-budavarpresbiter@lutheran.hu; budavar@lutheran.hu; balicza@t-online.hu; "Fabiny Tamás" Tamas.Fabiny@lutheran.hu; "Bence Imre" imre.bence@lutheran.hu; "mazso" zsolt.madocsai@index.hu; betele@index.hu Sent: Sunday, September 30, 2007 4:41 PM Subject: Re: [Fraternet-budavarpresbiter]Nemzetiszínű zászlót abudavári templomba
Kedves Miklós!
Ezt a témát évente elővesszük, évente átrágjuk (legutóbb is Attila kezdeményezésére), és évente úgy döntünk, hogy nem visszük be a zászlót a templom belsejébe, hanem az előtérben marad. Kérlek ne akard a gumicsontot újra a presbitérium elé rakni!
Köszönettel: Anikó
Quoting Czenthe czenthe@t-online.hu:
Kedves Testvérek!
A nemzetiszínű zászlónak a budavári templomban való elhelyezéséről szól a mellékelt javaslat. Örömmel támogatom és csatlakozom Bajnóczi Attila budavári gyülekezeti képviselőtestületi tag ezirányú felvetéséhez és javaslatához. Kérném, hogy a gyülekezet lelkészei, vezetősége vizsgálja meg elvi és gyakorlati oldalról és lehetőség szerint támogató ajánlással terjessze a gyülekezet illetékes döntéshozó testülete elé.
Üdvözlettel Czenthe Miklós
Nemzetiszínű zászlót a budavári templomba
A szép szabadságra, magyarság javára, törekedő jó urunk,
Úri dicsőségből, mint Krisztus mennyégből, alászállott gyámolunk.
- így kezdődik a protestáns és nemzeti jogokért küzdő Bocskai fejedelem
tiszteletére szerzett ének.
Biztos feltűnt sokaknak, hogy Budapest legnagyobb evangélikus templomában, a Deák téren ott látható a nemzetiszínű zászló. De számos evangélikus és más felekezetű templomban járva, városban és falun, határon innen és túl látható magyarságunk jelképe.
Ízlésesen, megfelelő helyre elhelyezve hirdeti a gyülekezet közösségének a nemzeti közösséggel való kapcsolatát.
Emlékeztet nehéz történelmi időkre, a trianoni megcsonkításban határontúl szorult testvéreinkre, háborúk pusztítására, zsarnokságok fojtogató szorítására.
Jelképezi azt a sorsközösséget, amely keresztyéneket és evangélikusokat a nemzettel összeköt.
Utal a magyarországi evangélikus történelem és kultúra erős és elválaszthatatlan nemzeti és Kárpát-medencei beágyaztottságára, evangélikus reformátorokra, akik hitükért üldöztetést, szenvedést szenvedtek
Tisztelettel adózik azon nemzeti nagyjaink - Thököly Imre, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Reményik Sándor - előtt, akiket az evangélikusság ajándékozott a hazának.
Méltó kíván lenni a 20.szd. második felének nagy hitvalló evangélikus püspökéhez Ordass Lajoshoz, akit sem mélység, sem magasság térített el hite, egyháza és magyarsága melletti kiállástól.
Czenthe Miklós presbiter
Budavár, 2007.szeptember 30.